2012. augusztus 13., hétfő

10. rész - 1 nap Joshal.


Sziasztok! Ne haragudjatok, azért amiért ilyen soká hoztuk az új részt.. Remélem ez is tetszeni fog, ez most nem sikerült annyira élvezetessé, de majd a következő már jobb lesz. Úgy döntöttünk, hogy a következő részeket, csak akkor rakjuk fel, ha minimum 3 komment lesz a történetek alatt. Jó olvasást! Komizzatok! :) xx

Hamar hazaértünk. Felvittem az emeletre a cipőt, amit vettem, majd összekészítettem a cuccaimat estére. Nagyon örülök annak, hogy ma este Josh-nál alszom. Miután elpakoltam azokat a dolgokat, amik kellettek, lementem a földszintre és elbúcsúztam Liáéktól. A taxi hamar megérkezett, mivel amíg én pakoltam fent, addig Szofi hívott egyet. Még egyszer elköszöntem Liáéktól, majd elindult a taxi. Útközben zenét hallgattam, One Directiont.
Rövid idő után, megállt az autó Josh háza előtt. Josh nem lakott olyan messze tőlünk. Miután kifizettem a sofőrt, kiszálltam az autóból és az ajtóhoz sétáltam. Mielőtt csöngettem volna, ránéztem az órámra, 19:05 percet mutatott. Megnyomtam a csengőt.
-          Szia, pont jókor! – nyitotta ki mosolyogva az ajtót, Josh.
-          Szia, mihez? – léptem be a házba.
-          Kész a vacsora, remélem még nem ettél. – ment a konyha felé. Lepakoltam a táskámat, amit vittem és követtem én is.
-          Nem, még nem ettem. – mosolyogtam.
-          Akkor jó. Ülj le az asztalhoz. – mutatott az asztal felé. Odasétáltam az asztalhoz, kihúztam a széket és leültem.
-          Na, és mit eszünk? – kíváncsiskodtam.
-          Hamburgert.
-          Hmm, azt szeretem! Nem kell valamiben segíteni?
-          Nem, dehogy, te ülj csak ott a helyeden! – utasított Josh.
-          Rendben. – nevettem.
Josh mindent elkészített és ehettünk is. Nagyon finom hamburgert csinált. Ezután, felvezetett a szobájába, hogy lepakoljam a cuccaimat. Majd, leballagtunk a nappaliba.
-          Megnézünk egy filmet? – kérdeztem tőle.
-          Persze, de mit? – mosolygott.
-          A felhők fölött 3 méterrel-t láttad már?
-          Nem, de sok mindent hallottam már róla. Azt szeretnéd megnézni?
-          Igen, még én sem láttam, de tuti, hogy tetszene!
-          Hát jó, a te kedvedért megnézem! – adott egy puszit az arcomra, majd a laptopjáért nyúlt, és bekapcsolta.
Leültünk a kanapéra, megkereste a filmet és elkezdtük nézni. Olyan hosszú film volt, hogy Josh elaludt a felénél, én végig néztem és nagyon, nagyon tetszett. A végén még sírtam is, olyan szép volt és örültem annak, hogy ez olyan film volt, aminek a vége nem happy and lett. Kikapcsoltam a laptopot, leraktam az asztalra és felmentem lezuhanyozni. Amikor végeztem, visszamentem a nappaliba Josh-hoz, hogy felkeltsem.
-          Én már lezuhanyoztam, most te jössz. – adtam neki egy puszit.
-          Elaludtam?
-          Igen. – nevettem.
-          Bocsi, tetszett a film? – kérdezte.
-          Imádtam! De most menj és zuhanyozz le, mert már fél 12 van.
-          Jó, jó megyek. – felkelt a kanapéról, és felballagott az emeletre.
Én elvettem az asztalról a telefonom, majd leültem a kanapéra és küldtem egy üzenetet Liáéknak. Ez után felhívtam anyát és elmondtam neki a történteket és bocsánatot kértem, hogy ilyenkor hívtam. Lejött Josh egy szál törülközőben az emeletről. Nevetni kezdtem.
-          Mit nevetsz? – nézett rám.
-          Semmi, csak olyan aranyos vagy így. – nevettem.
-          O, köszi. Mit csináltál, amíg fürödtem? – ült le mellém.
-          Semmit, csak telefonoztam. Amúgy, hol fogok aludni? Itt lent?
-          Mellettem. – mosolygott.
-          Oké. Megyünk? Én már fáradt vagyok.
Josh bólintott, majd felálltam a kanapéról, és felmentünk a szobájába. Josh, gyorsan felvett egy rövidnadrágot, majd megcsinálta a helyemet és lefeküdtünk aludni. Hamar elaludtunk mind a ketten, hiszen álmosak voltunk.

Reggel, én keltem fel először. Lementem a konyhába, hogy készítsek valami reggelit magunknak. Úgy gondoltam, hogy gofrit csinálok, mert azt mind a kettőnk szereti. Elővettem a hozzávalókat és gyorsan elkészítettem, majd beraktam a sütőbe sülni. Amíg a gofri sült, kimentem a nappaliba és bekapcsoltam a tv-t. Szokásos reggeli műsörök mentek, így hát végül a kedvenc zene csatornámat hallgattam. Épp a Carly Rea Jepsen – Call me maybe ment, amikor lejött Josh.
-          Jó reggelt, mindjárt kész a reggeli. – mosolyogtam.
-          Neked is, mit eszünk? – kérdezte álmosan.
-          Gofrit.
-          Az jó. – mondta, majd odasétált a kanapéhoz és leült mellém.
-          Mit csinálunk ma? – kíváncsiskodtam.
-          Pfuu, hát nem tudom.. nekem 2-től próbám lesz a fiúkkal.
-          Tényleg? Megnézhetlek? – néztem rá, miközben a távirányítóért nyúltam.
-          Ha szeretnéd, gyere. Én most felmegyek, átveszem a ruhám, mindjárt jövök. – ezzel felállt a kanapéról és felsétált az emeletre.
Kikapcsoltam a tv-t, majd a konyhába mentem, hogy kivegyem a gofrit. Nagyon jó illata volt. Kiszedtem tálra, majd leraktam az asztalra, elővettem hozzá a nutellát és a lekvárt. Ezután, én is felmentem, hogy átöltözzek. Kivettem a táskámból egy rózsaszín ’i love you’ mintás pólót és egy fekete rövidnadrágot, majd felvettem. Amikor elkészültünk, lementünk Josh-val és megreggeliztünk.
-          Ez nagyon finom volt. – adott egy puszit, amikor megette.
-          Köszi. – mosolyogtam.
-          Hagyd csak, majd én elmosogatok. – szóltam rá, amikor elkezdte engedni a vizet.
-          Nem, te készítettél reggelit, én pedig most mosogatok.
-          Hát legyen, ha ezt akarod. – nevettem.
Jelzett a telefonom, sms-em jött. Szofi volt az, azt írta, hogy elmennek Liával vásárolni és, hogy majd írjak nekik, ha megyek haza. Ezután ránéztem a telefonom órájára. Már dél volt. Visszamentem Josh-hoz a konyhába és segítettem neki elpakolni a tálakat. Amikor végeztünk már fél1 volt.
-          Josh, nem viszel haza még azelőtt, hogy elmennénk a próbára? – kérdeztem tőle.
-          Miért?
-          Le akarom dobni a cuccaimat.
-          Oké.
-          Köszi, akkor én most felmegyek és összepakolok. – mosolyogtam.
Elindultam, az emeletre a cuccaimért. Bementem a szobába és elkezdtem pakolászni a cuccaimat, amikor a pizsama nadrágomat kerestem, ráakadtam egy fényképre. Egy szőke, hosszú hajú lány volt rajta, a kép hátulján ez állt: xoxo. Nem csináltam emiatt különösebben nagy ügyet, hiszen azt gondoltam, hogy a volt barátnőjétől kapta a fotót. Visszaraktam a képet, oda, ahol találtam, majd tovább kerestem a nadrágomat, ami az ágyon volt. Elpakoltam az összes cuccom, majd lementem Josh-hoz.
-          Indulhatunk? – kérdezte.
Bólintottam. Ki vitte a táskámat a kocsihoz. Én addig bezártam az ajtót, majd oda mentem én is a kocsihoz, és beszálltam. Josh haza vitt, bementünk a házba, felmentem az emeletre és lepakoltam a cuccaimat. Visszamentem Josh-hoz, ő kint volt a nappaliban és tv-zett.
-          Mehetünk? – kapcsolta ki a tv-t.
-          Igen, csak még kiírom Liáéknak, hogy itthon voltam és, hogy mikor jövök és hova megyek. – mondtam, majd fogtam egy papírt és egy tollat.
-          Oké, én kint várlak.
-          1 perc és megyek! – szóltam Josh után.
Amikor végeztem, felkaptam a táskám és bezártam a bejárati ajtót. Beaültem az autóba és indulhattunk is.
-          Messze van?
-          Maximum negyed óra alatt ott vagyunk.
-          Jó.
Bekapcsoltam a rádiót, amiben Conor Maynard – Vegas Girl ment. Mivel imádom ezt a számot, és Conor-t is, elkezdtem énekelni. Éneklésemet Josh nevetése szakította félbe.
-          Mi van? – mosolyogtam.
-          Semmi, semmi, csak olyan aranyos vagy.
-          Tudom. – húztam ki magam.
Josh tovább nevetett, de én nem zavartattam magam és énekeltem tovább. Majd amikor a számnak vége lett, adtam egy puszit Joshnak. Ő nem szólt semmit csak mosolygott. 2 perc múlva az autó megállt egy nagy épület előtt.
-          Itt vagyunk. – nyitotta ki a kocsi ajtaját Josh.
Kiszálltam az autóból, majd a bejárathoz sétáltunk és bementünk. Josh odavezetett engem a fiúkhoz.
-          Sziasztok! – köszöntem nekik.
-          Szia! – lépett oda hozzám Niall. A többiek csak integettek.
-          Próba! – hallottam a háttérből.
-          Josh, Én most megyek és leülök.
Lesétáltam a színpadról, és leültem a nézősorba. Csend lett, majd elindult a What Makes You Beautiful.
„You’re insecure, don’t know what for. You’re turning heads when you walk through the door.”
Josh nagyon jól dobol és a fiúk is nagyon jól énekelnek. Élőben még nem hallottam őket. Ezután még elpróbálták a One Thing-et és a Gotta Be You-t. Amikor végeztek a próbával, Josh oda jött hozzám, hogy megkérdezze, milyenek voltak. Elmondtam a véleményemet, ami természetesen az volt, hogy nagyon jók voltak. A fiúk még tevékenykedtek egy kicsit, majd ők is odajöttek hozzánk.
-          Nagyon jók voltatok. – mondtam mielőtt még megkérdezték volna.
A fiúk mosolyogtak. Csöngött a telefonom. Levettem a vállamról a táskát, majd kikerestem a telefonomat. A kijelzőn Lia neve látszódott.
-          Szia! Mikor jössz haza? – szólt bele Lia.
-          Szia, hamarosan. Miért?
-          Mert arra gondoltunk Szofival, hogy elmehetnénk moziba, hogy megnézzük a Felhők fölött 3 méterrel-t.
-          Menjetek csak, én már tegnap este megnéztem Josh-al.
-          Ja, rendben. Majd írj üzit, ha indultok.
-          Oké. – nyomtam ki a telefont.
Visszasétáltam a fiúkhoz, elköszöntem tőlük, megköszöntem, hogy megnézhettem a próbát. Ezután, szóltam Josh-nak, hogy mennünk kéne, hiszen már 5 óra volt. Josh még elköszönt a fiúktól és a többi tagtól, majd kimentünk az épületből, beszálltunk az autóba és elindultunk a házunkhoz. Út közben még beszélgettünk a próbáról és, hogy mióta zenélnek. Mivel én még mindig keveset tudtam a fiúkról. Körülbelül az út felén, megszólalt Josh telefonja. Előkereste a zsebéből, ránézett a képernyőre, majd kinyomta. Nem kérdeztem meg tőle, hogy kihívta, azt gondoltam, hogy azért nem vette fel, mert nem szeret út közben telefonálni. Kis idő múlva, megállt az autó a házunk előtt. Kiszálltunk, majd az ajtóhoz sétáltunk.
-          Mit fogsz most csinálni? – kérdezte Josh.
-          Hát valószínűleg megvacsorázok, tv-zek, lefürdök és alszom. Ma korán szeretnék le feküdni.
-          Értem. Köszi, a mai napot, nagyon jó volt. – mosolygott.
-          Szerintem is.
Elköszöntünk egymástól, mondtam, hogy még majd este hívom, majd bementem a házba, lepakoltam a cuccaimat és felmentem a szobámba átöltözni kényelmes ruhába. Liáék még nem voltak otthon és úgy gondoltam, hogy még egy ideig nem is lesznek otthon, mivel a filmet 7 órakor vetítik a moziban és 2 órás plusz, még ahogy őket ismerem, beülnek egyet valahova. Szóval lesz 10 óra mire hazaérnek. Amikor átvettem a ruhám, előkerestem a laptopot, levittem a nappaliba és bekapcsoltam. Semmi újat nem csináltam, csak twittereztem, facebookoztam, írtam az ismerősökkel és a barátnőimmel, akik már nagyon hiányoztak. Később vettem észre, hogy valaki ismerősnek jelölt. Még a volt pasim, David, akivel általánosban jártam. Visszajelöltem, hiszen, azóta már elfelejtettük a dolgokat és barátok maradtunk. Kimentem a konyhába, hogy igyak egy kis narancslevet, majd visszaballagtam a nappaliba, bekapcsoltam a tv-t és visszaültem a gép elé. Akikkel írtam, elköszöntem tőlük, twitteren is mindenkitől elköszöntem, jó éjszakát kívántam és kikapcsoltam a gépet. Még néztem a tv-t, amiben Teen Wolf ment. A reklám közben felhívtam Josh-t. Így is már fél10 volt.
-          Szia. – köszöntem bele.
-          Szia, mit csinálsz?
-          Hát, most jelenleg tv-zek, aztán megyek lezuhanyozni és aludni.
-          Te?
-          Én is tv-zek.
-          Rendben. Akkor még majd holnap beszélünk, jó éjt, szia!
-          Neked is, aludj jól. Szia.
Épp ki akartam kapcsolni a telefonom, amikor jelzett. Sms-em jött. Csak egy telefonszámot jelzett a telefonom.
„Szia Berni, Niall vagyok. Josh-tól kértem el a telefonszámod, remélem nem baj. Gondolom, úgyis tudod, hogy mi lesz holnap, de azért, gondoltam, szólok. Josh szülinapja lesz. Írj. Ha megkaptad ezt az üzenetet. xx „
Felolvastam magamban az üzenetet, majd válaszoltam rá. „ Szia. Persze, nincs semmi baj. Igen, nem felejtettem el a születésnapját. Úgy tudom, hogy lesz nála valamilyen buli holnapJ xx”
Ezután kikapacsoltam a telefonom, a tv-t. Felmentem az emeletre, be a fürdőbe, majd lezuhanyoztam, felvettem a pizsamám, kifésültem a hajam és beballagtam a szobánkba. Liáék még nem jöttek meg, ezért nekik, írtam egy üzit. Ehhez külön be kellett kapcsolnom a telefonom. Utána már nem is kapcsoltam ki. Mielőtt még elaludtam volna, tv-ztem egy kicsit. Majd amikor lekapcsoltam a tv-t, bebújtam a takaróm alá. Gondolkodtam, eszembe jutott Josh szülinapja és az, hogy még nem vettem neki semmit, szóval délelőtt el kell mennem Liával vásárolni. Hogy is lehettem ekkora hülye?! Nem stresszeltem ez többet, inkább abba hagytam a gondolkodást és lehunytam a szemem..

2 megjegyzés: